Az online vásárlás Magyarországon is emelkedő trendet mutat az elmúlt évtizedben, a 2020-as pandémia hatására pedig már egyre kevesebb olyan áru vagy szolgáltatás létezik, amelyekhez ne tudnánk online hozzáférni. Ezzel a tendenciával próbálja tartani a lépést a fogyasztóvédelmi jogalkotás és jogérvényesítés, amelynek egyik fontos sarokköve a 2017-ben létrehozott ’Jogsértést elkövető webáruházak adatbázisa’.
Az adatbázis jogi alapjait a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény valamint az ahhoz kapcsolódó 453/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet teremtette meg. Az Igazságügyi Minisztérium (IM) által életre hívott és működtetett gyűjtőoldal azon webáruházakat listázza, amelyek jogsértő magatartását a fogyasztóvédelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, vagy a bíróság jogerősen megállapította.
Az 5 éve működő adatbázisban jelenleg 583 jogsértő webáruház szerepel. Ezek közül kereshetünk például a webshopot üzemeltető vállalkozás nevére, címére vagy a webáruház webcímére is. Ha a listában szereplő honlap nevére kattintunk, megtekinthetjük a feltárt jogsértéssel kapcsolatos részletes információkat. A fogyasztóvédelmi jogszabályok alapján a webshopok ún. súlyos jogsértések esetén tesznek szert nem kívánt hírnévre a Minisztérium adatbázisában. Mindezek alapján azt gondolhatnánk, hogy ha feltöltünk egy ÁSZF-et és egy Adatvédelmi Tájékoztatót a weboldalunkra, akkor nem is kell ezzel az adatbázissal foglalkoznunk, hiszen súlyos jogsértést biztosan nem követünk el. Ez azonban nem feltétlenül igaz, mivel különösen fontos, hogy ezek a jogi dokumentumok a webáruházunkra szabottak legyenek. Nem elég tehát, ha már létező honlapokról letöltött mintákat emelünk át, főleg akkor nem, ha azok külföldiek.
Nézzük tehát, hogy milyen részletekre kell egy webáruháznak figyelnie és milyen jogsértés esetén kerülhet fel az IM adatbázisába. Mindenekelőtt felhívnánk a figyelmet arra, hogy az adatbázisban kutathatunk az elkövetett jogsértések csoportja szerint, ám ez a csoportosítás megtévesztő lehet, ugyanis az nincs összhangban az adatbázis részletszabályait megállapító rendeletben nevesített 3 féle súlyos jogsértéssel.
A rendeletben elsőként nevesített súlyos jogsértések csoportja, a webáruház tájékoztatási kötelezettségével függ össze és a webshop működésének átláthatósága szempontjából különösen fontos. Ebbe a körbe tartozik többek között, hogy fel kell tüntetni a webáruház elérhetőségének adatait (pl. vállalkozás neve, székhelye, telefonszáma), informálni kell a fogyasztói jogokkal összefüggésben a vásárlókat (kellékszavatosság, termékszavatosság, jótállással kapcsolatos részletek), rögzíteni szükséges a szerződéstől való elállás, felmondás módját.
Ezen a csoporton belül, az elérhetőséggel kapcsolatos tájékoztatási hiányosság miatt (az adatbázisban ez az egyik kulcsszó amivel a jogsértés fajtájára kereshetünk) jelenleg 395 webáruház szerepel a listán. Jellemzően ezen oldalak a megadott kontakt adatokon elérhetetlennek bizonyultak vagy nem válaszoltak; nem tüntették fel a vállalkozás nevét vagy címét a honlapon; nem adtak a békéltető testülettel kapcsolatosan tájékoztatást.
A tájékoztatási kötelezettség megsértésével összefüggésben az egyik leggyakoribb jogsértés, amely miatt a gyűjtemény tagjainak köre bővül, szállítással, elállással és jótállással összefüggő problémákkal kapcsolatos (ez egy másik kereshető kulcsszó a minisztérium platformján), jelenleg csaknem 573, tehát több, mint 90%-a az adatbázisban szereplő webshopoknak emiatt szerepel az adatbázisban. Konkrét példán bemutatva ez az egyik jogsértő webáruház esetében úgy jelenik meg a honlapon, hogy megnevezik a webáruházat és feltüntetik, hogy az „nem tájékoztatta előzetesen a vásárlókat a szolgáltatót nyilvántartásba vevő szervről, a panaszkezelésről, megtévesztő tájékoztatást adott a jótállási jogokról.” A webáruház nevére kattintva az eljárást lezáró határozatot is elolvashatjuk, amely részletesen bemutatja az elkövetett hibákat.
Az adatbázisban a jogsértő webshopok kereshetők az alapján, hogy ún “Csodát ígérő termékekkel” kapcsolatos megtévesztést követtek el. Aktuálisan 37 ilyen webáruházat találunk, és valamennyi ilyen magatartást tanúsító webáruház adatbázisban való közzététele a most bemutatott súlyos jogsértések első csoportjába tartozik a rendelet szerinti csoportosítás alapján.
Második nevesített csoportja a súlyos jogsértéseknek, amely az adatbázisban való közzétételét a webáruháznak megalapozza, a fogyasztóvédelmi rendelet azon kikötése, amely szerint, ha a webshop felróható magatartása miatt a fogyasztó a jogszabályban meghatározott elállási jogával nem tudott élni, azzal szintén súlyos jogsértést valósít meg. Ezen a jogalapon közzé tett webáruházat azonban nem találtunk az adatbázisban.
Az adatbázisba való felvételt szükségessé teszi a súlyos jogsértések harmadik csoportja, amely abban az esetben merül fel, ha a webshop tisztességtelen általános szerződési feltételt alkalmazott, amennyiben a feltétel tisztességtelenségét közérdekű igényérvényesítés vagy közérdekű keresetindítás során a bíróság megállapította. A cikk írásakor nem volt olyan webáruház, amely ebből az okból került volna a listázott honlapok közé.
Jól látható, hogy jelenleg csak olyan webáruházak találhatók az adatbázisban, amelyek a tájékoztatási kötelezettséggel összefüggésben követtek el valamilyen súlyos jogsértést. Ezek csaknem mindegyike egy alapos és folyamatosan frissített ÁSZF-fel valószínűleg nem merültek volna fel. Pl. jogsértést követett el egy webáruház, mert nem tájékoztatta előzetesen és teljeskörűen a szolgáltató beazonosíthatóságát szolgáló adatokról (telefonszám, e-mail cím) a fogyasztókat. Alapvetően ennek a tájékoztatásnak egy ÁSZF első oldalán szerepelnie kellene, mégis számos webáruház kerül emiatt az adatbázisba. Másik jellemző, szintén az ÁSZF-be beilleszthető hiányosság, ami miatt több webáruház nem kívánt figyelmet kap, a panaszkezelési és vitarendezési eljárások rendezetlensége.
Fontos kiemelni, hogy az IM által működtetett gyűjtőoldal egyúttal arról is tájékoztatást nyújt, ha a webáruház együttműködő volt a fogyasztóvédelmi eljárás során és teljesítette az eljárt hatóság/bíróság által kiszabottakat. Azonban ez nem jelenti azt, hogy rögtön lekerül a webshop a jogsértő webáruházak listájáról. Amennyiben egy jogerősen megállapított jogsértést követően a webshop megszünteti a határozatban foglalt jogsértést, annak ténye, a jóvátételre való utalással még 2 évig látható lesz az adatbázisban. Kulcsfontosságú tehát, hogy különösen az ÁSZF-ben, de a többi jogi dokumentumban is, megfelelő módon szabályozzuk a webáruházunk körülményeit, ennek hiányában könnyen fogyasztóvédelmi problémákkal is szembesülhetünk.
Álláspontunk szerint kétségtelenül hasznos az IM adatbázisának működtetése, azonban különösen fontos lenne, hogy minél több fogyasztó értesüljön az adatbázis létezéséről, hiszen annak segítségével elkerülhető lenne egy-egy szerencsétlenül végbement megrendelés.
Javasoljuk tehát, hogy minden gyanúsabb webshopról történő rendelés esetén ellenőrizzük , hogy nem szerepel-e a honlap a jogsértő webáruházak adatbázisában, illetve ha jogsértő webáruházzal találkozunk, akkor azt jelentsük a fogyasztóvédelmi hatóságnál, annak érdekében, hogy minél szélesebb körben feltárhassák a problémás webáruházakat.
Az adatbázis önmagában természetesen nem lenne elegendő a jogsértő webshopok kiszorításához a piacról. Az adatbázis létrehozásával párhuzamosan a fogyasztóvédelmi hatóságok különös figyelmet kezdtek fordítani az online vállalkozások tevékenységére, növelték a fogyasztóvédelmi eljárások számát, illetve törvénymódosítás következtében felemelésre kerültek a kiszabható bírságok is– számolt be az IM munkatársa a Fogyasztóvédelem Hangja című podcast 3. adásában. Mindezek alapján reméljük, hogy egyre nagyobb biztonsággal vásárolhatunk majd az online térben.