Módosult a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.), az új szabályokat pedig 2021. január 1-től már a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. Az alábbiakban röviden, 21 pontban összefoglaltuk a legfontosabb változásokat, amelyek a Pp. általános rendelkezéseire vonatkoznak. A hatályba lépő módosításokkal véleményünk szerint számos, értelmetlenül merev rendelkezést iktattak ki a Pp-ből, de azért javarészt maradt a kőkemény szigor; lássuk tehát a 21 pontos gyűjteményünket dióhéjban:
- Keresetváltoztatás és ellenkérelem-változtatás definíciójának változása
Eddig az számított kereset- vagy ellenkérelem-változtatásnak, ha a fél a korábbi tényállításához képest eltérő vagy további tényre hivatkozik. Az új szövegezés szerint azonban a korábbi jogállításhoz (tényállítás helyett) képest kell eltérő vagy további anyagi jogi kifogásra (ellenkérelem esetén) vagy érvényesíteni kívánt jogra (keresetlevél esetén) hivatkozni, azaz a tényállítás és jogi érvelés megváltoztatása nem minősül kereset- vagy ellenkérelem-változtatásnak. - Hatásköri szabályok változása
A módosítás következtében az alábbi három eljárással bővült azon vagyonjogi perek köre, amelyek pertárgyértéktől függetlenül a törvényszék hatáskörébe tartoznak:
– a jogi személy tagjának és képviselőjének a tagsági, illetve képviseleti jogviszonyán alapuló felelősségével kapcsolatos perek,
– az értékpapírból származó jogviszonnyal kapcsolatos perek,
– a nemzetközi árufuvarozási és nemzetközi szállítmányozási perek. - Kötelező jogi képviselet esetén a jogi képviselő hiányának jogkövetkezményei
A módosítás szerint a fél jogi képviseletének hiánya nem akadálya a határozat kihirdetésének és kézbesítésének. Ebben az esetben a határozatot közvetlenül a féllel kell közölni. - Perköltség felszámításakor nem kötelező többé a költségjegyzék használata
Nem kötelező a költségjegyzéken felszámítani a perköltséget, ez csak egy lehetőség 2021. január 1-től. - A keresetlevél kötelező tartalmi elemei – bevezető rész
Az alperes azonosító adatai közül a néven és a perbeli álláson kívül kötelezően (legalább) csak a székhelyet vagy lakóhelyet kell megadni. - A keresetlevél kötelező tartalmi elemei – záró rész
A keresetlevél záró részében a pertárgy értékének meghatározásánál nem kell jogszabályhelyre utalni, csak a pertárgyérték meghatározása során figyelembe vett tényeket kell feltüntetni. Ha a pertárgyérték nem meghatározható, akkor erre csak utalni kell.
A hatáskör és illetékesség megjelölésénél is csak a figyelembe vett tényekre kell utalni, jogszabályhelyre már nem.
Cégek esetén a perbeli jogképességet alátámasztó adatokat csak akkor kell feltüntetni, ha ezek a közhiteles nyilvántartásból nem derülnek ki (azaz a cég törvényes képviselőjének képviseleti jogát nem kell igazolni, és meghatalmazott képviselő esetén is elég lesz az ügyvédi meghatalmazás, nem kell többé levezetni az egyébként teljesen nyilvánvaló képviseleti jogot). Ehhez kapcsolódik az a módosítás is, hogy a bíróság nem kérheti a féltől olyan azonosító vagy egyéb adat igazolását, amelyet közhiteles nyilvántartásnak kell tartalmaznia (pl. cégkivonat).
Új rendelkezés azonban, hogy a keresetlevél záró részében (és az ellenkérelemben is) meg kell jelölni, hogy a fél törvényes képviselőjeként megjelölt személy milyen minőségben jár el (pl. vezető tisztségviselő, gyám stb.). - Keresethalmazat
Egyszerűsödtek a szabályok, keresethalmazat esetén nem kell keresetenként előadni az érdemi részben foglaltakat (kereseti kérelem, érvényesíteni kívánt jog, tényállás, jogi érvelés, bizonyítékok/bizonyítási indítványok), hanem elég ezeket úgy előadni, hogy külön-külön megállapíthatóak legyenek a halmazatban érvényesített igények és azok egymáshoz való viszonya. A keresetlevélben a halmazatban álló keresetek azonos tartalmi elemeit elegendő egyszer előadni.
Keresethalmazat esetén az ellenkérelemben az érdemi védekezésnek valamennyi, halmazatban érvényesített keresetre ki kell terjednie, azzal, hogy a védekezés azonos tartalmi elemeit elegendő egyszer előadni. - Keresetlevél visszautasítása
Nagyon fontos változás, hogy ha a keresetlevél nem tartalmazza a kötelező tartalmi elemeket, nem kerül automatikusan visszautasításra jogi képviselővel eljáró fél esetén sem, valamint akkor sem, ha kötelező jogi képviselet esetén a fél jogi képviselő nélkül nyújtotta be a keresetlevelet. Ilyenkor hiánypótlásra hív fel a bíróság, és ha ennek ellenére sem felel meg a keresetlevél a Pp-nek, akkor utasítja vissza azt a bíróság. A bíróságnak a hiánypótlásra felhívó végzésben a keresetlevél hiányosságait teljeskörűen fel kell tüntetnie. Ha a fél mindegyik, a hiánypótlásra felhívó végzésben említett hiányosságot pótolta, de a bíróság további hiányosságot talál, nincs helye további hiánypótlásnak, ezt már a perfelvétel során kell pótolni.
Az illetékfizetés elmulasztása viszont továbbra is azonnali visszautasítási ok, itt nincs hiánypótlásra felhívás. - Felperes értesítése a keresetlevél befogadásáról
Módosítás, hogy a bíróság köteles értesíteni a felperest, ha a keresetlevelet perfelvételre alkalmasnak találta (egyidejűleg azzal, hogy felhívja az alperest az ellenkérelem előterjesztésére). - Ellenkérelem kötelező tartalmi elemei
Alaki védekezés esetén nem kell feltüntetni az eljárás megszüntetését megalapozó jogszabályhelyet, csak az eljárás megszüntetését megalapozó okot és tényeket.
Érdemi védekezés esetén nem kell feltüntetni az anyagi jogi kifogást megalapozó tényeket és jogi érvelést, csak az anyagi jogi kifogás jogalapját. Továbbá fel kell tüntetni a keresetlevél érdemi részében előadottakra vonatkozó vitató és cáfoló nyilatkozatokat, a védekezést megalapozó tényeket és bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat. - Egyezségi kísérlet
A korábbi szabályok szerint a bíróság a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően kísérelte meg, hogy a felek a jogvitát egyezséggel rendezzék, a módosítás értelmében erre a végzés meghozatalát megelőzően (azaz még a perfelvétel alatt) kerül sor. - Perfelvételi tárgyalás mellőzése
A felperes a keresetlevélben, az alperes az ellenkérelemben kezdeményezheti, hogy a bíróság perfelvételi tárgyalás mellőzésével zárja le a perfelvételt (ez nem köti a bíróságot). Ha egyik fél sem kérte határidőn belül (15 nap a bíróság tájékoztatásától) a perfelvételi tárgyalás kitűzését, akkor a bíróság tárgyaláson kívül végzéssel lezárja a perfelvételt, és érdemi tárgyalást tűz ki. - Előkészítő irat
A fél előkészítő iratban bírósági felhívás nélkül is előterjeszthet kereset-, viszontkereset-, illetve ellenkérelem-változtatást, valamint ezekkel összefüggésben álló perfelvételi nyilatkozatokat. A tényállítás vagy jogi érvelés megváltoztatása azonban már nem minősül kereset- vagy ellenkérelem-változtatásnak, így ezekre a nyilatkozatokra nem vonatkozik ez a szabály, ezeket továbbra is csak bírósági felhívást követően lehet a perfelvételi szakaszban hatályosan előterjeszteni.
Ha az előkészítő irat előterjesztésére nem hívta fel a bíróság a felet, vagy az nem felel meg a fenti feltételeknek, akkor a nyilatkozat hatálytalan. - Több különböző perfelvételi irat előterjesztése egyszerre
Újdonság, hogy több eltérő fajtájú perfelvételi iratot (pl. ellenkérelem és beszámítást tartalmazó irat vagy ellenkérelem és viszontkereset-levél) egy beadványban is elő lehet terjeszteni, és az egyes perfelvételi iratok azonos tartalmi elemeit elegendő egyszer előadni. Ha több eltérő fajtájú perfelvételi irat szerepel egy beadványban, a beadványnak meg kell felelnie az összes, abban szereplő perfelvételi iratra vonatkozó formai követelménynek. - Viszontkereset előterjesztésének határideje
Főszabály szerint a viszontkereset-levelet a keresetlevél közlésétől számított 45 napon belül, vagy a bíróság által az ellenkérelem előterjesztésére meghosszabbított határidőn belül, de legkésőbb az írásbeli ellenkérelem, illetve beszámítást tartalmazó irat előterjesztésével egyidejűleg lehet benyújtani (ez eddig is így volt).
Újdonság azonban, hogy ezen határidő elteltét követően is előterjeszthet viszontkeresetet az alperes, a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig, ha valószínűsíti, hogy az előterjesztés alapjául szolgáló ok önhibáján kívül az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő lejártát követően jutott a tudomására vagy következett be. Ebben az esetben a viszontkereset a perfelvételi tárgyaláson szóban is előterjeszthető, de a bíróságnak – a perfelvételi tárgyalás elhalasztásával – megfelelő határidőt kell biztosítania a felperes számára az ellenkérelem előterjesztésére. - Az érdemi tárgyalási szakban tehető tényállítások, kereset- és ellenkérelem-változtatás, utólagos bizonyítás
Az érdemi tárgyalási szakban a korábban előadottakhoz képest eltérő vagy további tényt akkor lehet állítani, ha ez a tény a fél önhibáján kívül a perfelvételt lezáró végzés meghozatala után jutott tudomására/következett be/vált a per eldöntése szempontjából jelentőssé. Ilyen esetben az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig lehet előadni ezeket a tényeket, a tény bekövetkezésétől vagy a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, és valószínűsítenie kell a tudomásszerzés időpontját és az önhiba hiányát. Ha az új tény állítása nem felel meg ezeknek a feltételeknek, a bíróság azt figyelmen kívül hagyja, és erről tájékoztatja a felet (ezt a döntést legkésőbb az ítéletben kell indokolni).
Az érdemi tárgyalási szakban keresetváltoztatásnak (a kereset, viszontkereset vagy beszámítás megváltoztatásának) akkor van helye, ha a keresetváltoztatás az új tényállítással (ld. fent) áll közvetlen okozati összefüggésben, vagy azt a bíróságnak az érdemi tárgyalási szakban kifejtett anyagi pervezetése indokolja, és a megváltoztatott kereset ugyanabból a jogviszonyból ered, továbbá a bíróság hatásköre és illetékessége a megváltoztatott keresetre is fennáll. A keresetváltoztatásnak ebben az esetben az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig van helye.
Kibővült azon keresetváltoztatási esetek köre, amikor nincs szükség az ellenfél hozzájárulására vagy a Pp-ben szabályozott feltételek teljesülésére:
– a fél felemelheti a kereseti követelésének összegét a követelésnek a per folyamán esedékessé vált részleteire is,
– a fél megváltoztathatja az egymással eshetőleges viszonyban álló több kereset esetén az elbírálás kért sorrendjét,
– a fél hivatkozhat eltérő vagy további jogi érvelésre.
Az ellenkérelem-változtatásnak szintén akkor van helye az érdemi tárgyalási szakban, ha az (a bármelyik fél által előterjesztett) új tényállítással áll közvetlen okozati összefüggésben, vagy azt a bíróságnak az érdemi tárgyalási szakban kifejtett anyagi pervezetése indokolja.
Utólagos bizonyításnak (azaz az érdemi tárgyalási szakban további bizonyítási indítvány előterjesztésének vagy további bizonyíték benyújtásának) a korábban is szabályozott eseteken kívül (pl. a bizonyíték utóbb keletkezett, vagy a fél arról önhibáján kívül később szerzett tudomást, vagy kereset/ellenkérelem megengedett megváltoztatásának alapjául hivatkozott tény bizonyítására vagy ellenbizonyításra szolgál) akkor is helye van, ha az új tényállítás alátámasztására vagy cáfolatára szolgál. - Tárgyalás elhalasztása ütköző tárgyalás miatt
A bíróság a fél jogi képviselőjének a kitűzött határnap előtt, legkésőbb az idézés kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül előterjesztett kérelmére a tárgyalást elhalasztja, ha a jogi képviselő a kérelmével egyidejűleg igazolja, hogy a kitűzött tárgyaláson egy másik tárgyalásra szóló idézésre tekintettel nem tud megjelenni. Erre hivatkozással az elsőfokú ítélet meghozataláig egyszer lehet elhalasztani a tárgyalási határnapot. - A fél személyes meghallgatásának elrendelése a bíróság által, hivatalból
A módosítás értelmében a bíróság akkor is elrendelheti hivatalból (az eljárás bármely szakaszában) a természetes személy fél, illetve törvényes képviselője, valamint a nem természetes személy fél törvényes képviselője személyes meghallgatását, ha ez a jogvita kereteinek meghatározásához szükséges (eddig csak akkor lehetett, ha ez a per eldöntéséhez, illetve a tényállás megállapításához szükséges volt). - Bizonyítási indítvány és bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátása
A módosítás szerint bizonyítási indítvány vagy bizonyíték benyújtásakor a fél nem köteles megjelölni a bizonyítási módot és nem köteles megindokolni a bizonyítási eszköz bizonyításra való alkalmasságát. - Fellebbezés
A fél a fellebbezésben nem köteles feltüntetni a másodfokú bíróságtól gyakorolni kért felülbírálati jogkört és annak indokait, valamint az anyagi/eljárási jogszabálysértés esetén nem köteles megjelölni a vonatkozó jogszabályhelyet (eddig is leginkább tartalom szerinti elbírálás volt a gyakorlatban, ha hibásan került a fél vagy jogi képviselője által az adott jogszabályhely megjelölésre). - Felülvizsgálat
A módosítás szerint a határozatnak csak a perköltségre vagy kamatfizetésre vonatkozó része ellen is be lehet nyújtani felülvizsgálati kérelmet.
Köszönjük a figyelmet, reméljük tudtunk segíteni!
