Avagy széleskörű védelem a termék külső megjelenésére a virtuális világban, a 3D nyomtatásban, és a pótalkatrészek piacán is
Jubileum, új jogszabályi környezet, egyszerűsített bejelentési eljárás – néhány példa a formatervezésiminta-oltalmat érintő fejleményekről, amelyek remélhetőleg új lendületet adnak a vállalkozások innovációs törekvéseinek, és ezzel egyidejűleg hozzáférhetőbbé teszik az általuk fejlesztett termékek jogi védelmét. Írásunkban bemutatjuk a design oltalom területét övező aktualitásokat.
Kerek évfordulót ünnepelt az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) 2023. április 1-jén, pontosan húsz éve lajstromozták ugyanis az első közösségi formatervezésiminta-oltalmat a Hivatalnál. A Casio japán márka egyik számológépe lehetett az úttörő a közösségi design oltalmak tekintetében.
A formatervezésiminta-oltalom, azaz a design oltalom a termék megjelenését védi. Az ipari formatervezés az, ami vonzóvá teszi a terméket. A termékek vizuális vonzereje az egyik legfontosabb olyan szempont, amely alapján a fogyasztók eldöntik, hogy melyik terméket részesítik előnyben a másikkal szemben. A jól formatervezett termékek tehát jelentős versenyelőnyt biztosítanak piacon a gyártók számára. Annak érdekében, hogy a digitális korban ösztönözzük az innovációt és az új terméktervezést, egyre nagyobb szükség van a formatervezésiminta-oltalom hozzáférhető, időtálló, hatékony és következetes jogi védelmére.
Az EUIPO egy rövid blogbejegyzésben összegezte a közösségi design oltalom elmúlt 20 évét, és innen tudhatjuk, hogy a Casio számológép design oltalma óta közel 1,8 millió kérelmet nyújtottak be a Hivatalhoz, és évente nagyjából 100 ezer közösségi formatervezésiminta-oltalmat lajstromoz az EUIPO. A számokon túl azonban mással is készültek a jubileumra, és egy egyszerűsített regisztrációs felületet tettek elérhetővé a kérelmezők számára. Az új felület jelentősen megkönnyíti a bejelentési folyamatot, amely végén akár 2 nap alatt hozzájuthatunk a lajstromozott formatervezési mintánkhoz.
A bejelentési eljárás egyszerűsítése egybevág az EU azon célkitűzéseivel, hogy modernizálja, gyorsabbá és hozzáférhetőbbé tegye a design oltalom megszerzését az Unión belül.
Ahogy az évfordulóból is látható, a formatervezési minták oltalmának európai rendszere több, mint húsz éves. Az ipari formatervezési mintákra vonatkozó tagállami jogszabályokat elsősorban az 1998. október 13-i 98/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2001. december 12-i 6/2002/EK tanácsi rendelet szabályozza, amelyek tekintetében jelentős módosításra ezidáig nem került sor. Az EU számos platformon hangsúlyozza az innováció fontosságát, a jogi szabályozás azonban több ponton nem követi a digitális kor újításait, nem rendezi megfelelően az új technológiák elterjedéséből eredő kihívásokat.
A korszerűsítés tehát elkerülhetetlen, amelyhez csupán a regisztrációs folyamat megkönnyítése nem elegendő, épp ezért a Bizottság még tavaly év végén két javaslatból álló csomagot fogadott el a formatervezési minták oltalmára vonatkozó uniós jogszabályok (a fent említett irányelv és rendelet) módosítására.
A javaslatok legfontosabb újításait, amelyek a hozzájuk fűzött kommentárok alapján az innovációt és a terméktervezés folyamatos fejlődését hivatott támogatni, a következőkben foglaljuk össze:
• Közösségi formatervezésiminta-oltalom helyett európai uniós formatervezési minta
A tervezetek jelentős, de elsősorban formainak tekinthető módosításai közé tartozik, hogy a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésére tekintettel egységesíteni kívánják a jogszabályok terminológiáját, így a lajstromozás alapján oltalomban részesülő közösségi formatervezési minta helyes megnevezése lajstromozás alapján oltalomban részesülő európai uniós formatervezési minta lesz, és az elavult „Közösség/közösségi” kifejezést a továbbiakban mellőzik.
• Új definíciók a design és a termék fogalmak vonatkozásában – irány a virtuális világ!
A jelenlegi szabályozás szerint a formatervezési minta a termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének külső jellegzetességei – különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve az anyagok jellegzetességei – eredményeznek. A termék pedig bármely ipari vagy kézműipari árucikk, ideértve – egyebek mellett – azokat a részeket is, amelyeket valamely összetett termékben való összeállításra szántak, továbbá a csomagolást, a kikészítést, a grafikai jelzéseket és a nyomdai betűformákat, a számítógépi programok kivételével. Ezen leírásokból egyértelműen kitűnik, hogy a hatályos szabályozás csak fizikai tárgyak tekintetében értelmezhető.
A formatervezési minta definíciója oly módon egészül ki, hogy mostantól magában foglalja a mozgást, az átmenetet vagy a jellemzők bármilyen másfajta animációját, amelyek hozzájárulhatnak a formatervezési minták megjelenéséhez, különösen a nem fizikai tárgyak jellemzői esetében. A termék szó meghatározása pedig a pontosított leírás szerint a következő: bármely ipari vagy kézműipari árucikk, kivéve a számítógépes programokat, függetlenül attól, hogy fizikai tárgyban vagy digitális formában testesül-e meg. Ezek a módosítások többek között lehetővé teszik a 3D-s modellek nyomtatásához szükséges CAD fájlok vagy a metaverzumban található virtuális formatervezési minták tervezésének védelmét.
• Láthatósági kitétel elhagyása
A formatervezési minták esetében a láthatóság kitétele kiemelt szereppel bír. Ezidáig azon alkotóelem tekintetében lehetett oltalmat igényelni, amely a termék rendeltetésszerű használata során látható volt. Az irányelv és a rendelet új tervezete azonban elveti az általános láthatósági követelményt. Az új preambulumbekezdések szerint a formatervezésiminta-oltalomhoz nem szükséges, hogy a formatervezési minta sajátosságai bármikor és bármely konkrét használati helyzetben láthatóak legyenek. Ez alól kivételt jelentenek az összetett termékek: az ilyen típusú termékek alkotóelemeinek a termék rendeltetésszerű használata során láthatónak kell lenniük a védelem megszerzéséhez.
A bejelentési eljárásban azonban a láthatóságot minden termék esetében megkövetelik abban a tekintetben, hogy a formatervezési mintaoltalom csak a lajstromozott formatervezési minta azon megjelenési elemeire terjed ki, amelyek a lajstromozás iránti bejelentésben megfelelően fel vannak tüntetve. Az tehát már nem feltétel, hogy a formatervezési minta jellegzetességei minden használati helyzetben láthatóak legyenek, de a bejelentési eljárás során, ha valamely részét nem jelenítjük meg a formatervezési mintánknak, arra nem szerezhetünk oltalmat.
• „Javítási záradék” – a pótalkatrészek szabályozása
Az egyik legrégebben várt módosítási javaslat a pótalkatrészek területét érinti. A Bizottság tervezete alapján a formatervezési mintákról szóló irányelvbe uniós szintű „javítási záradék” kerül, amely elősegíti a tisztességes verseny érvényesülését a pótalkatrészek piacán. Ez különösen fontos a gépjármű-javítás ágazatában, és az ún. Acacia ügy megállapításait emeli jogszabályi szintre.
Az Acacia nevű olasz cég könnyűfém felniket gyártott, és azokat kizárólag javításhoz szükséges cserealkatrészként értékesítette. A Porsche és az Audi eljárást indított a cég ellen bitorlásért. Az Európai Unió Bírósága döntésében rögzítette, hogy a „javítási záradék” nem alkalmazható, ha a cserealkatrész színét vagy méreteit tekintve nem felel meg az eredeti alkatrésznek, vagy ha egy összetett termék megjelenése a forgalomba hozatal óta megváltozott. A gyártóknak továbbá gondossági kötelezettségük van a továbbfelhasználók tekintetében, és ez megköveteli tőlük, hogy megfelelő tájékoztatás kísérje a pótalkatrészek értékesítését, amelyben tisztázott, hogy a formatervezési minta nem az övék, és az kizárólag az összetett termék javítására szolgál, hogy visszaállítsa annak eredeti megjelenését.
Ez a szabályozás a gépjárművek tekintetében egyértelműen elősegíti a pótalkatrészek piacán szereplő cégek helyzetét, hiszen valamennyi uniós országban jogilag lehetővé teszi, hogy egy adott gépjármű alkatrészét javítás céljából reprodukálni lehessen (ezen pótalkatrészeknek az eredetivel „kötelezően azonosnak” kell lenniük). A javasolt „javítási záradéknak” csak a jövőbeli formatervezési mintákra kellene azonnali joghatással rendelkeznie, míg a már oltalomban részesített formatervezési minták egy tízéves átmeneti időszak alatt továbbra is élveznék az oltalmat.
• Halmozódás elve: a szerzői jogi oltalom és a design oltalom kapcsolata
A javaslatok megerősítik a formatervezésiminta-oltalom helyzetét a szerzői joghoz képest, és egyértelműen rögzítik a halmozódás elvének érvényesülését. A halmozódás elve dióhéjban annyit jelent, hogy a formatervezésiminta-oltalom és a szerzői jogi oltalom egyszerre fennállhat egy terméken, azok nem zárják ki egymást. Ehhez az szükséges, hogy az adott formatervezésiminta-oltalomban részesülő termék esetében teljesüljön az uniós szerzői jogi oltalomhoz szükséges követelményrendszer is (a termék egyéni-eredeti jelleggel bírjon).
A két oltalmi forma közötti szoros kapcsolat leginkább az alkalmazott művészeti alkotások esetében áll fenn (pl. grafikai munkák, iparművészeti alkotások), és az ilyen párhuzamos oltalomhoz alapvetően az szükséges, hogy a termékek ne csak egyéniek és újak legyenek, hanem egyéni és eredeti jelleggel is bírjanak. Az EUB gyakorlatának megfelelően ilyen termékek esetében a tagállamok (és így Magyarország is) a két oltalom párhuzamos fennállását ismerik el.
• Kötelező megsemmisítési ok
Eljárásjogi változás, hogy a korábban mérlegelést engedő megsemmisítési okok (pl. a megkülönböztető jelzés használata egy későbbi formatervezési mintában, vagy ha a formatervezési minta egy szerzői jogi védelem alatt álló mű jogosulatlan felhasználását jelenti) kötelező megsemmisítési okokká lépnek elő. Ezekről mostantól nemzeti szinten is rendelkezni kell az uniós mintaoltalmi rendszerrel való összhang érdekében.
• A bejelentési díjának csökkentése
Végezetül a Bizottság a formatervezési minták díjainak a díjakról szóló rendeletben jelenleg meghatározott összegéhez képest a bejelentési díj mértékének csökkentésére tesz javaslatot, ami a többes bejelentések esetében az azonos osztályra vonatkozó követelmény eltörlésével együtt megfizethetőbbé teszi az európai uniós formatervezésiminta-oltalomhoz való hozzáférést, különösen a kkv-k és az egyéni tervezők számára, akik általában kevesebb formatervezésiminta-bejelentést nyújtanak be, mint a nagyobb vállalkozások.
A javaslatok jelentős változtatást helyeznek tehát kilátásba a formatervezésiminta-oltalom jogszabályi rendszerét tekintve. Több szellemi tulajdonnal foglalkozó blog azonban felhívja a figyelmet egy fontos hiányosságra: meglepő módon a tervezetek nem javasolják az EUB állandó ítélkezési gyakorlata által kimunkált, a design egyéni jellegének megítélésénél kulcsfontosságú “tájékozott használó” fogalmának kodifikálását. Annak ellenére nem szól erről egyik javaslat sem, hogy a kodifikációt a 2016-os jogi felülvizsgálat indítványozta a jogbiztonság elérése érdekében, és ez a védjegy- és szerzői jogi jogszabályok reformja során is megvalósult.
A Bizottság a javaslatokat elfogadta, azok azonban csak évek múlva fognak ténylegesen hatályba lépni. A javaslatok először rendes jogalkotási eljárás keretében történő elfogadás céljából az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament elé kerülnek, majd a javaslatok elfogadását követően az uniós tagállamoknak két éven belül kell átültetniük nemzeti jogukba az irányelvben foglalt új szabályokat. A rendelet módosításainak többsége röviddel (3 hónappal) a hatálybalépését követően válik alkalmazandóvá, míg a többi csak a szükséges felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok elfogadása után (18 hónappal a hatálybalépést követően).
Ha a javaslatok konkrét megvalósulására még várnunk is kell, az egyszerűsített regisztrációt már most is igénybe tudjuk venni az EUIPO felületén, és bízhatunk abban, hogy a könnyebb bejelentési eljárásban megszerzett design oltalmunk egy rugalmasabb és innovatívabb jogszabályi környezetben tölti majd a következő 20 évét.
