Fontos változások lépnek életbe 2024. január 1-től a formatervezési minták (design-ok) világában. Ez várhatóan azt fogja eredményezni, hogy Magyarországon könnyebben, gyorsabban és olcsóbban lehet oltalmat szerezni formatervezési mintákra.
Formatervezési mintaoltalomban részesülhet minden új és egyéni jellegű termék, ipari vagy kézműipari cikk, például egy design szék, egy kávégép vagy egy táska. A formatervezési minták hazai lajstromozásával kapcsolatos szabályokat a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény tartalmazza, amely előírja többek között, hogy milyen minták kerülhetnek oltalom alá, milyen feltételekkel és mennyi időre.
Magyarországon a formatervezési mintákat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) helyezi oltalom alá, a bejelentő kérelmére. Az SZTNH a jelenlegi szabályok szerint a formatervezési mintaoltalmi bejelentéseket formai és érdemi szempontokból is vizsgálja, és ha valamilyen lajstromozási akadályt észlel, a bejelentést elutasítja. A magyar formatervezési mintaoltalom csak Magyarország területére ad védettséget, de a bejelentőknek lehetősége van EU-s szintű formatervezési mintaoltalmat szerezni, amelyet az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) bírál el és lajstromoz.
Az EU-s eljárás a magyarnál eddig is gyorsabb és egyszerűbb volt, valamint könnyebben kapott oltalmat a bejelentő a mintájára, mint hazánkban, de az EU-s Design Reformnak köszönhetően, amelyről itt írtunk, még szembetűnőbb lesz a különbség. A hazánkban 2024. január 1-től hatályba lépő módosításokkal viszont a magyar rendszer közeledni fog az EU-s felé, ami a bejelentési eljárások hosszát, egyszerűségét és a sikeres oltalomszerzés esélyeit illeti.
A legfontosabb változás, hogy az SZTNH január 1-től lényesen szűkebb körű vizsgálatot fog lefolytatni a formatervezési minták esetén. Nem fogja hivatalból vizsgálni a minta újdonságát, azaz azt, hogy a mintával azonos vagy attól csak lényegtelen részletekben eltérő minta nyilvánosságra jutott-e már korábban bárhol a világban. Szintén nem vizsgálja a hivatal január 1-től, hogy a mintának van-e egyéni jellege, amely az újdonság mellett az egyik legfontosabb szempont a formatervezési mintáknál. Ezeket a feltételeket a jelenlegi szabályozás szerint az SZTNH hivatalból vizsgálja, és ha a bejelentés nem felel meg ezeknek a követelményeknek, a bejelentést elutasítja; erre pillanatnyilag leggyakrabban az újdonság vagy egyéni jelleg hiánya miatt kerül sor, tehát ezen követelmények hivatalbóli vizsgálatának eltörlése szignifikáns, a bejelentők, tervezők számára pozitív változást fog jelenteni.
Nem fog kiterjedni az érdemi vizsgálat a minta műszaki jellegére sem, azaz arra, hogy a minta kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye-e, és azt sem fogja vizsgálni a hivatal, hogy azt a külső jellegzetességet, amelyet bejelentettek lajstromozásra, szükségképpen pontosan ugyanabban a formában és méretben kell megvalósítani ahhoz, hogy a termék szerkezetileg összekapcsolható legyen egy másik termékkel, vagy elhelyezhető legyen benne, körülötte vagy rajta oly módon, hogy mindegyik termék betölthesse rendeltetését.
Az SZTNH vizsgálata tehát gyakorlatilag arra fog korlátozódni, hogy a bejelentés megfelel-e a formatervezési minta fogalmának, azaz egy termék (ipari vagy kézműipari árucikk) egészének vagy egy részének megjelenésére irányul-e, illetve hogy a minta nem ütközik-e közrendbe, közerkölcsbe, és nem tartalmaz-e jogosulatlanul valamilyen állami vagy hatósági jelzést, jelképet. A jelenlegi rendszerben ezek a szempontok viszonylag ritkán képezték akadályát a bejelentéseknek, így kijelenthető, hogy azzal, hogy az SZTNH az érdemi, problémásabb feltételeket januártól nem fogja hivatalból vizsgálni, lényegesen egyszerűbb lesz az oltalomszerzés Magyarországon.
Ezzel összefüggő módosítás, hogy a jelenlegi rendszerrel ellentétben az SZTNH január 1-től nem hivatalból, az érdemi vizsgálat során készít oltalmazhatósági véleményt, amiben vizsgálja a minta újdonságát, egyéni jellegét és egyéb feltételeket, hanem azt csak a bejelentő kérelmére készíti el. Oltalmazhatósági véleményt immáron – a használati mintákhoz hasonlóan – a bejelentők a bejelentés benyújtását megelőzően vagy azt követően bármikor kérhetik. A bejelentéssel együtt igényelt oltalmazhatósági véleményért 12 000 Ft-os hivatali díjat, a később igényelt véleményért 20 000 Ft-os díjat kell fizetni. A véleményt az SZTNH 3 hónapon belül készíti el, és ha kifut ebből a határidőből, visszafizeti a díjat a bejelentőnek.
Január 1-től a formatervezési mintaoltalmi bejelentés iratait, illetve a mintáról készített oltalmazhatósági véleményt bárki megtekintheti, arról másolatot kérhet. Ez azért lehet lényeges, mert az oltalmazhatósági véleményben a hivatal vizsgálja többek között a minta újdonságát és egyéni jellegét is, ami egy jogvitás helyzetben, például a minta megsemmisítése vagy bitorlása iránt a versenytárs által indított eljárásban fontos eszköz lehet.
Végezetül kettő technikai jellegű, de mégis fontos módosítás: egyrészt január 1-től a lajstromozási eljárásban hiánypótlás esetén az SZTNH 1-3 hónapos határidőt adhat a bejelentőnek a hiánypótlás teljesítésére az eddigi 2-6 hónap helyett, azaz rövidülnek a határidők. Ezen kívül csökken a formatervezési mintaoltalmi bejelentés hivatali díja is: 32 000 Ft helyett január 1-től 20 000 Ft-ot kell fizetnünk a bejelentésért.
A 2024. január 1-től hatályba lépő módosítások tehát olcsóbb és könnyebb oltalomszerzéshez fognak vezetni. A határidők csökkenése és a hivatal által folytatott érdemi vizsgálat körének szűkülése miatt rövidebb ügyintézési határidők várhatóak. A magyar gyakorlat ezáltal közeledni fog az EU-s rendszerhez, ami viszont azzal is jár, hogy a jövő évtől bejelentett minták oltalma formálisabb és az eddiginél „üresebb” lesz az érdemi vizsgálat hiányában. Ez azt is jelenti, hogy a bejelentőknek, jogosultaknak a jogvitás helyzetekben, például a minták megsemmisítése iránt indított eljárásokban fog kelleni igazolniuk, hogy a mintájuk új és egyéni jellegű.
Mindemellett a formatervezési mintaoltalom továbbra is értékes eszköz lesz a jogosultak kezében, hiszen az oltalom tárgyát, a terméket, annak külső jellegzetességeit, megjelenését más nem veheti át és nem hasznosíthatja a jogosult engedélye nélkül. Amellett, hogy az oltalom kizárólagos jogot ad a jogosultnak a minta hasznosítására, versenyelőnyt, presztízst is jelent, továbbá marketingeszközként is alkalmazható.