Megjelent az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) és az EUIPO (Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala) közös jelentése, amely a hamisítás és a szellemi tulajdonjogok megsértésének kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatását vizsgálta.
A jelentés megállapította, hogy amellett, hogy a hamisítás és a tisztességtelen piaci magatartás minden iparágban jelen van, és a piaci verseny megfelelő működésén kívül az innovációt is hátráltatja, különösen a kkv-k működésére és túlélési esélyeire van káros hatással. Ez főként arra vezethető vissza, hogy ezek a cégek sokszor nem rendelkeznek megfelelő erőforrással vagy tapasztalattal a szellemi tulajdonjogaik védelméhez, azok megsértésének ellenőrzéséhez és jogaik érvényesítéséhez.
Szellemi tulajdon védelme a kkv-k körében
A kutatás azt állapította meg, hogy a kkv-k fő indoka a szellemi tulajdonjogaik védelmére, lajstromozására a kisvállalkozások esetén a konkurencia általi hamisítás, másolás elleni védekezés (68%), a középvállalkozások esetén viszont a cég értékének és imázsának növelése (63%). További indokok a védjegyek, szabadalom, formatervezési minta és egyéb szellemi tulajdonjogok lajstromozására a hatékony jogérvényesítés, a többi céggel és intézménnyel való tárgyalási pozíció javítása, a befektetések bevonzása és a licencdíjból származó bevételek elérése.
Az EUIPO 2022-es kutatása szerint az EU-s kkv-k csupán 10%-a rendelkezik lajstromozott szellemi tulajdonjogokkal. Annak a fő indokai, hogy a szellemi tulajdonjogokkal nem rendelkező vállalkozások miért nem lajstromozzák a szellemi tulajdonjogaikat, a következők: információhiány, nem elég innovatív szellemi vagyon, túl költséges és nehézkes folyamat, piaci bevezetés késleltetése.
Ez a szám rendkívül alacsony, hiszen a szellemi tulajdonjogok lajstromozása kulcsfontosságú a cégek sikeres működése szempontjából, és az ezzel kapcsolatos befektetés bizonyítottan megtérül. A szellemi tulajdonjogokkal rendelkező kkv-k átlagosan 20%-kal magasabb bevételt érnek el a többi társaságnál. Mindenképp megéri tehát a szellemi tulajdonjogok lajstromozásába, innovációba fektetni, hiszen amellett, hogy növeli a cég értékét, reputációját és imázsát, illetve vonzza a befektetőket, kizárólagos jogot biztosít az adott cégnek az adott szellemi tulajdon (pl. a cég logója, szlogenje, találmánya, design-ja) használatára, és lényegesen megkönnyíti a hamisítókkal és a cég szellemi tulajdonjogait másolókkal szembeni fellépést.
Hamisítás
A szellemi tulajdonjogok védelmének fontossága után nézzük a hamisítással kapcsolatos konkrét számokat: az OECD és EUIPO jelentése szerint a leggyakrabban hamisított termékek a különböző gépek és elektronikai cikkek (az összes lefoglalt termék 29%-a), a ruházati cikkek (18%), illatszerek és kozmetikumok (10%) és játékok (10%).
A kutatással érintett, lefoglalt hamis és jogsértő termékek nagy része Kínához köthető, az online kereskedelemben kínált hamis termékek 85%-a, az offline árult hamis termékek 51%-a származik ebből az országból; a sorban Kínát Hong Kong, Törökország, Szingapúr és Malajzia követi. A hamis termékek 42%-a postai úton, 27%-a vízi úton, 19%-a légi úton, 6%-a közúton, 4%-a futárszolgálattal, 1%-a vasúton és 2%-a egyéb módon érkezik a célországba.
Amellett, hogy a hamisítás és a védjegybitorlás az eredeti jogokkal rendelkező cégek számára rendkívül sérelmes és káros, a hamis termékek gyakran nem megfelelő minőségűek, és adott esetben a fogyasztók biztonságát vagy egészségét is veszélyeztethetik.
A kutatás eredménye szerint a szellemi tulajdonjoggal rendelkező kkv-k összesen 15%-a tapasztalt jogsértő magatartást, ez a szám az innovatív vállalkozások esetén 20%. Ez a szám azonban csalóka lehet, mivel a kkv-k 40%-a egyáltalán nem figyeli a piacot és nem monitorozza a termékei esetleges hamisítását, védjegyei bitorlását. Azok közül a kkv-k közül, akik viszont monitorozzák a piacot és figyelik a konkurenciát és a potenciális jogsértő tevékenységeket, a piacfigyelést főként külső jogi képviselő, ügyvéd útján végzik (kb. 65%). A kisebb cégeknek (mikro- és kisvállalkozások) körülbelül a harmada „belsős” személy vagy részleg útján végzi a monitorozási tevékenységet.
Nyilvánvaló tehát, hogy a szellemi tulajdonjogok védelme nem érhet véget a lajstromozással, hanem legalább olyan fontos a lajstromozást követő monitorozás, ami magában foglalja a piac és a konkurencia figyelését, a mienkhez hasonló új védjegybejelentések, formatervezési minta-oltalmi bejelentések, szabadalmi bejelentések szemmel tartását. Ez azért kulcsfontosságú, mert csak így tudunk hatékonyan fellépni a szellemi tulajdonjogainkat sértő tevékenységekkel szemben; ha túl későn észlelünk egy jogsértő tevékenységet, például egy hamis, a mienkhez hasonló terméket a piacon, nem fogjuk tudni időben megállítani a folyamatot, „bottal üthetjük” az elkövető nyomát, az idő múlásával a jogsértés bizonyítása is egyre nehezebb lesz, illetve a jogérvényesítésre vonatkozó jogszabályok sok esetben igen szigorú határidőket írnak elő a fellépésre, amiket könnyen elmulaszthatunk, ha nem vagyunk résen.
Jogsértés elleni fellépés
Ami az EUIPO és OECD közös jelentését illeti, a csaknem 10.000 cég bevonásával készült kutatás azt mutatja, hogy azok a kkv-k, amelyek szellemi tulajdonjogát megsértik, 34%-kal kisebb valószínűséggel maradnak fenn 5 év után. A hamisítás elleni fellépés elmaradása a konkrét anyagi káron kívül tehát hosszútávú káros következményekkel is jár. A hamisítás további negatív hatásai között meg kell említeni az árbevétel csökkenését, a cég hírnevének, imázsának csökkenését és a versenyelőny elvesztését.
Mindezek ellenére számos vállalkozás dönt úgy, hogy ugyan észleli a szellemi tulajdonjogaik bitorlását, másolását, termékeik hamisítását, mégsem lép fel a jogsértés ellen. Az OECD és EUIPO közös kutatása foglalkozott ennek okaival: a leggyakoribb ok az eljárás elhúzódása (30%), illetve a jogi költségek (26%) és hivatali díjak, illetékek mértéke (18%), majd az anyagi kompenzáció elmaradásától (17%) és a hamis termékek megállításának alacsony esélyétől (14%) való félelem. A kkv-k kisebb része nem indít eljárást a jogsértővel szemben a jogérvényesítéssel kapcsolatos ismeretei hiánya miatt (13%), illetve az üzleti titkok nyilvánosságra jutásától való félelem (11%) miatt.
A hamisítás és védjegybitorlás ellen folytatott küzdelemnek fontos lépése lenne, ha minél több vállalkozás foglalkozna komolyan a szellemi tulajdonjogai védelmével. Ez a tervezésen és a lajstromozáson kívül magában foglalja a piacfigyelést és a konkurencia monitorozását is, valamint jogsértés észlelése esetén a szakemberrel való konzultációt és a jogsértővel szemben megfelelő módszerekkel való fellépést is.
Az információhiány nem lehet kifogás, hiszen mind az EUIPO, mind a WIPO (Szellemi Tulajdon Világszervezete), illetve Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala is rendkívül sok informatív anyagot és segédletet tesz közzé mind online, mind offline formában, amelyekből az érdeklődők tájékozódhatnak a szellemi tulajdonjogaik védelme kapcsán, illetve a konkrét tervekkel, stratégiával érdemes megkeresni olyan szakembereket, ügyvédi irodákat, akik a szellemi tulajdonjog védelmére, iparjogvédelemre specializálódtak.
Ezen kívül az EUIPO az ún. Kkv-alap létrehozásával támogatja folyamatosan az EU-s vállalkozásokat a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos lajstromozási eljárások finanszírozásában. A Kkv-alap segítségével az uniós kis- és középvállalkozások a védjegybejelentéseik és formatervezési minta-oltalmi bejelentéseik díjaiból nemzeti, uniós és nemzetközi szinten akár 75%-ot visszaigényelhetnek; erről a támogatásról ebben a cikkünkben olvashatnak bővebben.
Az EUIPO és OECD jelentése itt olvasható teljes terjedelemben angol nyelven.
