2024 februárjában induló cikksorozatunkban az új típusú, nem hagyományos védjegyekkel foglalkozunk. Megnézzük, hogy mit jelentenek a színvédjegyek, hangvédjegyek, hologram-védjegyek, térbeli védjegyek, mintavédjegyek és pozícióvédjegyek, hogyan tudunk ilyen védjegyeket bejelenteni az EU-ban, illetve milyen akadályokkal szembesülhetünk egy ilyen eljárásban, és miben térnek el az új típusú védjegyek a hagyományos védjegyektől, például a szóvédjegyektől, szlogenektől és ábrás védjegyektől.
A cikksorozat első részében a mintavédjegyekkel, a második részben a hangvédjegyekkel foglalkoztunk, a harmadik részben pedig a színvédjegyeket vizsgáltuk meg. A negyedik rész a pozícióvédjegyekről fog szólni.
A pozícióvédjegyek azt mutatják meg, hogy a megjelölés az adott terméken belül hol helyezkedik el. Maga a megjelölés lehet egy szó, ábra, minta vagy egy szín is, ami fontos, hogy az oltalom a megjelölés konkrét és előre meghatározott pozíciójára vonatkozik a termékhez viszonyítva, ez adja a jellegzetességét.
Pozícióvédjegy például a Tommy Hilfiger jellemző mintája, ami a cipőin jelenik meg:
Vagy a Rituals jellegzetes pecsétje, ami a termékek csomagolásán jelenik meg:
Vagy a spanyol légitársaság, a Volotea pozícióvédjegye, amely a légitársaság repülőgépein megjelenő mintákat, motívumokat jeleníti meg:
Ezeken a példákon keresztül látható, hogy a pozícióvédjegyek egy adott megjelölés (minta, szín, ábra) terméken, csomagoláson való konkrét elhelyezését jelenítik meg és a védjegyoltalom is erre vonatkozik. A Tommy Hilfiger pozícióvédjegye nem védi például a cipő alakját vagy nevét, ahogyan a spanyol légitársaság pozícióvédjegye sem terjed ki a repülőgép alakjára vagy egyéb jellemzőire. A termék formáját, alakját a térbeli (3D) védjegyek vagy a formatervezési mintaoltalmak (design) védik.
Az egyértelműség kedvéért azokat az elemeket, amelyek nem képezik a védjegybejelentés tárgyát (pl. cipő vagy repülőgép formája), szaggatott vonallal kell jelölni és így jelennek meg a védjegylajstromban is, így mindenki számára nyilvánvaló, hogy az adott pozícióvédjegy konkrétan mire, a termék vagy a csomagolás mely részére, milyen mintára, színre vagy ábrára terjed ki. Ezen kívül a védjegybejelentéshez leírást is lehet mellékelni, ami az ábrán kívül még részletesebb információt tud szolgáltatni arról, hogy pontosan mi képezi a védjegy oltalmát.
A pozícióvédjegyek lajstromozása során – az új típusú védjegyek többi fajtájához hasonlóan – szintén fontos kérdés a megkülönböztető képesség, azaz hogy a megjelölés képes-e védjegyként „viselkedni”. Egy megjelölést csak akkor lehet védjegyként lajstromozni, ha a fogyasztók azt árujelzőként azonosítják, ami összeköti az adott terméket és az azt gyártó, forgalmazó vállalkozást, és nem csak a termék külső jellemzőjeként, megjelenéseként észlelik. Ilyen szempontból a pozícióvédjegyek a színvédjegyekhez és térbeli védjegyekhez állnak a legközelebb, mivel ezek a megjelölések mind-mind termékek külső kialakítását, jellemzőit jelenítik meg, és emiatt értelemszerűen nehezebb a fogyasztók számára eldönteni, hogy az adott megjelölés védjegy-e, ami az áru származását jelöli, vagy csupán dekorációs elem.
A pozícióvédjegyek lajstromozásának nehézségeit mutatja az is, hogy a statisztikák szerint csak minden harmadik pozícióvédjegy-bejelentést fogadja el és lajstromozza az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO). Míg az Európai Unióban jelenleg 161 bejegyzett pozícióvédjegy van, 352 olyan pozícióvédjegy-bejelentés szerepel a lajstromban, amit végül valamilyen oknál fogva – legtöbbször a megkülönböztető képesség hiánya miatt – nem lajstromoztak, azaz nem lett belőle védjegy.
A sikeres lajstromozás útjában állhat, ha a minta az adott ágazatban általánosan alkalmazott megoldás; ilyen például egy farmernadrág zsebe, ami a termékek legnagyobb százalékánál – általában funkcionális okok miatt – ugyanolyan pozícióban helyezkedik el és nagyon hasonlóan néz ki (alak, méret stb.). Ezért annak a pozícióvédjegynek van esélye a lajstromozásra, amelyik eltér az iparági standardoktól és valamilyen különlegesebb, egyedibb kialakításra vonatkozik, ami jellemző a terméket előállító vállalkozásra. Erre jó példa a Tommy Hilfiger pozícióvédjegye, ami a cipő meghatározott részén azt az egyedi és jellegzetes logót ábrázolja, ami minden Tommy Hilfiger terméken megjelenik, és amelynek láttán minden fogyasztó automatikusan a neves amerikai divatcégre asszociál.
A pozícióvédjegy-bejelentéseket mindig a fogyasztó szemszögéből kell vizsgálni – de ez a többi, más típusú védjegynél is alapszabály. Azt kell tehát megnézni, hogy a fogyasztó az adott megjelölés láttán egy védjegyet, árujelzőt tud-e azonosítani, vagy csak dekorációs elemként, külső kialakításként, jellemzőként, design-ként fogja azt fel.
A következő megjelölések például nem kaptak védjegyoltalmat, mivel az adott mintát/jellemzőt az EUIPO szerint a fogyasztók nem védjegyként, hanem a termék dekoratív, díszítő elemeként fognák fel, amely az adott ágazatban (zoknik, illetve plüssállatok piaca) szokásosan alkalmazott megoldásoktól nem tér el:
A pozícióvédjegyek egy védjegyportfólió igen értékes és fontos részét képezhetik, ami a brand értéke mellett a cégértéket is növeli. Azonban ahhoz, hogy egy pozícióvédjegy oltalomban részesüljön, a megjelölésnek magas szintű megkülönböztető képességgel kell rendelkeznie és különböznie kell az adott ágazatban, piacon szokásosan használt, általánosan bevett gyakorlatoktól, megoldásoktól.
A különleges, sajátos kinézet, kialakítás vagy terméken belüli egyedi elhelyezkedés mellett növeli a sikeres lajstromozás esélyét, ha az adott vállalkozás a pozícióvédjegyként bejelenteni kívánt megjelölést régóta használja már a piacon, azaz a termékét ténylegesen olyan formában értékesíti hosszú ideje, hogy azon a védjegyként lajstromozni kívánt formában szerepel az adott minta vagy egyéb elem.
Az új típusú védjegyekről szóló cikksorozatunk következő része a térbeli védjegyekről fog szólni.
- 1691653 lajstromszámú európai uniós pozícióvédjegy, jogosult: Tommy Hilfiger Licensing B.V. ↩︎
- 018602583 lajstromszámú európai uniós pozícióvédjegy, jogosult: Rituals International Trademarks B.V. ↩︎
- 018870217 lajstromszámú európai uniós pozícióvédjegy, jogosult: VOLOTEA S.L. ↩︎
- Európai Unió Bíróságának T-547/08. sz. ügyben hozott ítélete (2010. június 15.) ↩︎
- Európai Unió Bíróságának T-433/12 és T-434/12 sz. ügyben hozott ítéletei (2014. január 16.) ↩︎
